Perecsenyi járás

A Perecsenyi járás Kárpátalja északkeleti részén terül el. Északon a Nagybereznai járással, délnyugaton az Ungvári, északkeleten a Volóci, keleten a Szolyvai és délkeleten a Munkácsi járásokkal határos. Ezen kívül egy keskeny sávban nyugatról határos Szlovákiával is. A járás területe 631,1 négyzetkilométer, vagyis a megye területének 4,7 százaléka. Lakosság (2000. évi adatok): 32 700 fő (városi lakosság - 7600 fő, falusi lakosság - 25 1000 fő). Perecseny - a járási központ - egy városi típusú település, amely az Ung folyó völgyében terül el 150-180 méterrel a tengerszint felett, 21 kilométerre a megyeszékhelytől.

A járásban 25 település található, amely 14 falusi és egy községi tanácsnak van alárendelve.

A járás nemzetiségi összetétele:

• ukránok -  30.900 fő (a teljes lakosság 91,7 százaléka)
• romák - 1500 fő (4,5 százalék)
• oroszok - 790 fő (2,3 százalék)
• magyarok - 200 fő (0,6 százalék)
• szlovákok - 300 fő (0,9 százalék)

A járás területének háromnegyedét erdőkkel borított hegyek foglalják el. A legmagasabb pont 1482 méter magasan helyezkedik el. A területen mérsékelten kontinentális klíma uralkodik enyhe téllel és meleg nyárral. Az évi átlaghőmérséklet 9,3 fok, a legalacsonyabb havi átlaghőmérsékleteket januárban mérik (-4), a legmagasabbakat júliusban (+20). A fagynélküli időszak 170-175 napig tart. A hegyvidéken persze sokkal intenzívebben változnak az éghajlati viszonyok. A tengerszint feletti magasság növekedésével 100 méterenként télen 0,4 fokkal, nyáron pedig 0,7 fokkal csökken a hőmérséklet.

A járás területe igen sűrű folyóhálózattal rendelkezik. Legfontosabb folyója az Ung, amely a Tisza vízgyűjtő medencéjéhez tartozik. Az Uzsoki-hágón veszi kezdetét. A Perecsenyi régió a szeizmikusan aktív területekhez tartozik, ahol akár a Richter-skála szerinti hetes erősségű földrengések is előfordulhatnak. A járás területe gazdag ásványkincsekben (karbonátos kőzetek, homok, fekete andezit, foszfátok, kaolin stb.) és ásványvízforrásokban.

A járás területén keresztül húzódik a Csap-Ungvár-Lemberg villamosított vasútvonal, továbbá több országos, megyei és járási jelentőségű autóútvonal (pl. Ungvár-Lemberg).

A járás területe már a késő neolitikumban is lakott volt, a vaskorból pedig kurgánsírok maradtak fenn. Az emberek a kedvező földrajzi elhelyezkedés, az éghajlat és a talajok termékenysége miatt választotta ezt a tájat lakóhelyéül. A középkorban ezen a területen vezetett az út a Kijevi Rusz államaiba. A VII-IX. századokban a Bolgár Királyság és a Nagy Morva Állam fennhatósága alá tartozott a terület. A IX-XI. századok a honfoglalás kora. Ekkor jelennek meg a magyarok a területen. A XII-XIV. századokban a terület a mongol-tatár horda pusztítása után a Halics-Volinyi Hercegség fennhatósága alá kerül.1890-től a Habsburgok kezébe kerül a terület. 1919-1938 között a járás mai területe Csehszlovákiához tartozik, majd néhány hónapig Kárpát-Ukrajnához, 1939-1944 között pedig újra Magyarországhoz csatolják. 1946-1991 között a Szovjetunió része, majd a független Ukrajna részeként él tovább. A járás 1947-ben alakult meg.

2000-ben 279 vállalkozást jegyeztek a járás területén: 31 magán-, 171 kollektív- és 73 állami vállalkozás. Az üzemek többsége ipari és fafeldolgozó jellegű. A termelés legnagyobb arányát a fafeldolgozó ipar biztosítja (a teljes termelés 60,5 százaléka).

A természeti-klimatikus viszonyok és a fejlett infrastruktúra nagyszerű lehetőséget biztosít a járás számára a rekreációhoz és turizmushoz. Több üdülő és szanatórium található itt, továbbá feljövőben van a falusi turizmus intézménye.

A járás területén 24 iskola működik (5 középiskola, 12 általános és 7 elemi). Ezekben az intézményekben 5025 diák tanul, 522 pedagógus oktat. A 13 óvodában összesen 370 gyermekkel foglalkoznak az óvodapedagógusok. Perecsenyben egy szakközépiskola működik. A járásban egy központi kórház és több falusi felcseri rendelő található.

A járás kulturális életének színfoltja a járási kultúrház, a falusi klubok, 22 könyvtár. A járás zeneiskoláiban 240 iskolás tanul. A Perecsenyi járásban 30 hitközség működik: pravoszlávok, görög- és római-katolikusak, szombatosok, evangelisták stb.